300 milliárd forinttal emelte meg a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) idei keretét - közölte a Karsai Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára hétfőn.
Több mint 500 ezer kis- és közepes vállalkozás működik Magyarországon, a munkavállalók 70 százalékát foglalkoztatva. Ebből valamivel több mint 7 ezer nevezhető feltörekvő középvállalkozásnak, amelyeknek éves bevétele meghaladja az 1 milliárd forintot. Jelentős részüknek azonban még weboldala sincs, és nem folytatnak semmilyen marketing tevékenységet.
A hazai vállalkozók az összefogásban látják a kiutat egy novemberben, 6300 kis- és középvállalat bevonásával készült online vállalkozáskutatás szerint. A legtöbben (és a leginkább) több vevőt szeretnének.
A kincstár örülhet, egyelőre terv szerint folynak be az elektronikus útdíjpénzek, ugyanakkor a kisebb fuvarozók nehéz helyzetbe kerültek. A számukra nyújtott útdíjhitel kamata magas, így nem tudni, hogy a nagyok mellett meddig maradhatnak talpon. Az útdíjrendszert eközben már Brüsszel is vizsgálja, a szakma szerint az átláthatóbb díjszámítás irányába kellene elindulni, de még díjcsökkentés is benne lehet a pakliban. Közben az egyik legnagyobb probléma, hogy a rendszer nem működik hézagmentesen, könnyen lehet bliccelni.
A kis- és középvállalati vezetők a következő egy évre infláció alatti, átlagosan 3,8 százalékos árbevétel-növekedést prognosztizálnak, egy évvel ezelőtt még 6,4 százalék volt a várakozás - közölte a K&H Bank Zrt. hétfőn.
Míg a válság előtt szinte a kkv-k után dobták a hiteleket, a kisvállalkozókkal szemben ma alapvetően bizalmatlanok a bankok. Alaposabb és többféle forgatókönyvre készített üzleti tervet, keresletre vonatkozó felmérést és egy csomó dokumentumot várnak el a pénzintézetek. De a végén így is csak kevesen jutnak pénzhez.
Egyre nagyobb aggodalommal figyelik a svájci frank erősödését a kis-és középvállalatok is az Ernst and Young kedden publikált felmérése szerint.
A kis- és középvállalkozások (kkv) negyede számít versenyhelyzetének javulására, a többség pedig változatlan versenypozícióval számol a következő egy évre - közölte legutóbbi kkv kutatásának eredményeit a K&H Bank kedden.
A közösségi közlekedés átalakításának részeként hozzáláttak "a MÁV beszerzési politikájának és gyakorlatának új alapokra helyezéséhez".
Az Európai Befektetési Bank 15 milliárd eurót különített el a keleti EU-tagok kis- és középvállalkozásainak, ám a pénzek nem jutottak célba - írja a Világgazdaság.
Az Együtt terjeszti be a javaslatot, vagyis elvi lehetőségről lesz szó.
Ugyan nagyratörőek és optimisták a kisvállalatok a jövőjükkel kapcsolatban, azonban tudatos stratégiával és üzleti tervvel csak nagyon kevesek rendelkeznek – derül ki a CIB Bank és a BellResearch közös kutatásából.
A német Siemens új mérőrendszert konstruált, aminek a legfőbb erőssége, hogy átláthatóvá teszi az energiafogyasztást.
A szaktárca 3,8 milliárd forintos keretösszeggel írt ki pályázatot társadalmi célú vállalkozások ösztönzésére, valamint infokommunikációs és távközlési startupok piacra lépésének segítésére. Az összeget azonban közvetlenül három szervezet kapja, alapvetően mentorálásra.
Bár a magyar vállalkozások fele szívesen pályázna uniós forrásokra, a többség ezt csak szakemberek bevonásával lépné meg, ráadásul sokan még mindig fordítva ülnek a pénzcsap lován és nem egy szükséges beruházáshoz keresnek forrást, hanem egy kiírt pályázathoz igyekeznek eszközbeszerzést kitalálni.
Ugyan csökkent a vállalkozások száma, de még így is közel 18 lakosra jut egy vállalkozás, ami a Bisnode cégminősítő szerint igen magas szám.
A kkv-szektor vezetőinek több mint felének csökkent a magyar pénzügyi rendszerbe vetett bizalma, a többség állami tulajdonú pénzintézetre bízná megtakarításait.
A Ténytár az állam számára költséges és kevés hasznot hozó, a kkv-szektor működését érintő adókönnyítéseknek járt utána.
A kintlévőséggel rendelkező magyar kkv-k több mint 45 százaléka hitelt vett fel azért, hogy gazdasági partnereit kifizesse, ez a hitelállomány pedig veszélyezteti a vállalkozók magánegzisztenciáját is, hiszen jelentős vállalkozói vagyon híján többnyire a magáningatlan a bankkölcsön fedezete.
„A 2011-es adócsomag számos pozitív változása mellett - mint például a nyereségadó csökkentése vagy a cafeteria-rendszer egyszerűsítése - a minimálbér tervezett jövő évi növelése a kkv-k terheinek növekedését jelentheti, ami fékezheti a foglalkoztatottság bővülését, vagy akár a szürkegazdaság felé is elmozdíthatja a kisebb vállalkozásokat” - mondta el Németh László, a K&H kkv-marketingfőosztály vezetője a vállalat kkv bizalmi index kutatásában.
